Lilla imád Kokóval futni!

Szombaton adta át a Suhanj Alapítványnak a WBO ajándékát Kovács István, a bokszvilágszervezet alelnöke. A mozgássérült sportolók három futó-kerekesszéket kaptak, közülük az egyiket Gál Lilla avatta fel.

A margitszigeti eseményen a WBO részéről nem csak az alelnök és európai elnök, Kovács István volt jelen, hanem a bokszvilágszervezet többi magyar bajnoka, Erdei Zsolt, Balzsay Károly és Bedák Zsolt is. Na és Gál Lilla, akivel már több futóversenyt teljesítettek úgy, hogy Kokó tolta Lilla kerekes székét.

A WBO három kerekes széket adott a Suhanj Alapítványnak
 

– Tavaly ősszel futottunk először Kokóval – meséli Lilla –, előtte egy évvel még úgy rajtoltunk éppen egy időben, hogy ő egyedül indult, nem is ismertük egymást, velem más futott. Akkor arra gondoltam, milyen jó lenne egyszer vele futni…
Lilla a négy éve alakult Suhanj Alapítványnak köszönhetően részese ezeknek a sporteseményeknek, imádja a versenyek hangulatát.

– Nincs annál jobb, mint amikor valamelyik hídon fut át a mezőny, és egyszerre trappol mindenki – meséli élvezettel Lilla. – Libabőrös leszek, mint most is, amikor csak beszélek róla. Ráadásul Kokóval nagyon jó futni, nem félek a sebességtől, elég jó tempóban haladunk, óriási érzés számomra. – És nem is unatkozunk – szól közbe Kokó –, hiszen Lilla imád beszélni, végig szoktuk röhögni a közös futásokat.

Lilla és Éva: nincs lehetetlen, csak tehetetlen, állítja a testvérpár

Lilla és Éva: nincs lehetetlen, csak tehetetlen, állítja a testvérpár
 

Ami persze nem kis teljesítmény, hiszen futottak már harminc kilométert is együtt. Lilla amúgy születési rendellenesség miatt nem képes önálló mozgásra, de egy gyógytornász erről rendszeresen gondoskodik. Úszni tudna, de arra nincs ideje.

– Tavaly szeptemberben költöztem Balassagyarmatról Budapestre, a Marczibányi téri rehabilitációs intézetben lakom – mondja. – Huszonkilenc éves vagyok, meg kellett mutatnom, hogy tudok felnőttként élni. Itt három plusz két évig maradhatok, nemrég elvégeztem egy logisztikai ügy­intézői tanfolyamot, most a nemzetközi szakot kezdem. Munkát keresek, nemrég adtam be a Libribe a pályázatomat, jó lenne, ha elnyerném az állást.

A volt bunyósok egyre több futóeseményen vesznek részt
 
Lilla később Németországban szeretne élni, mert a nővére, Tóth Éva is ott vállalt munkát. Csodás párost alkotnak, annyira szoros a kötelék közöttük – ahogy Lilla nevezi, a köldökzsinór –, hogy most, amikor Éva Németországba ment, kijött Lilla sérve. A távolabbi céljuk még nagyobb: az El Camino kerekes székkel – Lilla lenne az első, akinek ez sikerül.
 
Forrás: http://www.borsonline.hu/cikk.php?id=97235
 

A korábbi, Lillával készült M4 tesztünk itt olvasható! 

Hollandia az EWH győztese 2014-ben!

Augusztus 6-a és 10-e között került megrendezésre Münchenben az elektromos kerekesszékesek hokibajnoksága, az Electric Wheelchair Hockey, melyet lelkes szurkolók és játékosok éjjenzése mellett Hollandia nyert meg. 

Akinek volt szerencséje részt venni a sokak által szponzorált és látogatott eseményen, megbizonyosodhatott a fogyatékossággal élő személyek sportszeretéről, élvezetéről.  

 2014-08-09 13.39.59 

Ötven éve hunyt el Bárczi Gusztáv

Ötven éve, 1964. augusztus 9-én halt meg Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas gyógypedagógus, orvos, a gyógypedagógiai nevelés és képzés úttörője.

1890. szeptember 13-án Kratina Gusztáv néven született egy nyitraudvarnoki (ma: Dvorniky, Szlovákia) néptanító fiaként. 1910-ben Léván szerzett tanítói képesítést, majd rövid mártonfalvi tanítóskodás után Budapesten tanult tovább.

Gyógypedagógiai tanári oklevéllel a zsebében 1913-ban a budapesti siketnémák intézetében helyezkedett el. Az első világháborúban a fronton megsebesült, felgyógyulása után visszatért a tanításhoz, miközben maga is tovább tanult, erre önvallomása szerint az elmaradottsággal, a leküzdhetetlen nehézségekkel szembeni tehetetlenség sarkallta. 1921-ben orvosi, később fül-orr-gégész szakorvosi, iskolaorvosi és sportorvosi diplomát is szerzett.

A diplomaszerzés után

Fotó: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar

Bárczi 1921-től orvos-gyógypedagógusként több intézményben is gondozta a sérülteket, s az első hazai kórházi fülészeti osztályt létrehozó Török Béla intézményében gyógyította a nagyothallókat. 1921 és 1923 között szerkesztette a Magyar Siketnéma Oktatás című folyóiratot, 1922-ben Török Bélával létrehozták a siketek nevelésére szakosodott Nagyothallók Iskoláját.

1932-től a Középiskolai Tanárképző Intézetben az iskola-egészségtan előadó tanára, 1935-től egy évig a gyógypedagógiai ügyek referense volt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.

1936-tól Hóman Bálint miniszter felkérésére igazgatóként teljesen újjászervezte a budapesti Gyógypedagógiai Nevelőintézetet és megújította a gyengeelméjűeket gondozó intézet gyógypedagógiai programját.

1942-től az ő igazgatásával működött a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amelynek 1946-tól 1963-as nyugdíjba vonulásáig tanszékvezető tanára is volt. 1953-tól országgyűlési képviselőként aktív közéleti szerepet vállalt, feltehetően taktikai okokból, a főiskola bizonytalanná vált helyzetének stabilizálása érdekében.

Bárczi munkássága során foglalkozott az értelmi fogyatékos, látássérült, nagyothalló és beszédhibás gyerekek nevelésével, tevékenyen részt vett a magyar iskolaorvosi rendszer kiépítésében, magán- és iskolaorvosi praxist épített ki, figyelmét elsősorban az értelmi fogyatékosok és nagyothallók gyógyító nevelésének, illetve a gyógypedagógus-képzésnek szentelte.

1934-ben leírta az agykérgi eredetű süketnémaság kórképét, az ennek kezelésére kidolgozott gyógypedagógiai, hallásnevelési eljárása világszerte ismertté tette nevét. Tapasztalatait összegezve az 1950-es évek végén megfogalmazta általános gyógypedagógiai elméletét és rendszerét, lefektette a gyógypedagógia elméleti alapjait. Munkásságáért 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

A gyógypedagógus-oktatásról folytatott vitában végül – önmagát is felülbírálva – az egységes képzés mellett tette le a voksát. 1946-ban Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra vele egyetértésben alkotta meg az újjászervezett négyéves főiskola szervezeti szabályzatát és korszerűsített tanulmányi rendjét.

Bárczi az egységes gyógypedagógus-képzés kiszélesítésében látta a jövőt, 1948-ban nem csupán felismerte Pető András mozgásterápiai programjának újszerűségét, de a szűkös lehetőségek ellenére befogadta a főiskolára, mozgásterápiai tanszéket létesített, és a képzést a konduktív pedagógiára is kiterjesztette.

Nemzetközi kongresszusokon ismertette a fogyatékosok gondozásában elért eredményeit, 1958-ban részt vett a kelet-németországi Brandenburg-Gördenben értelmi fogyatékosok számára létesített intézet (Bárczi Haus) megszervezésében és gyógypedagógiai programjának kidolgozásában.

Publikációi

Számos tudományos publikációja jelent meg, 1928-ban kiadta A magyar beszédhangok képzése című, ma is értékes művét, amely röntgenográfiákon mutatta be a magyar beszédhangok képzését, a beszédszervek helyzetét. 1934-ben jelent meg az agykérgi süketnémaságot leíró Surdomutitas corticalis, egy évvel később A surdomutitas corticalis gyógypedagógiai befolyásolása című munkája, 1938-ban a Hallásébresztés-hallásnevelés című értekezése.

A szakma mai értékelése szerint a gyógypedagógiai hallásnevelés 400 éves történetének negyedik szakaszát (1930–1960 között) Bárczi Gusztáv munkássága fémjelzi, ő és neves külföldi követői készítették elő a hallássérültek tanításának modern gyakorlatát.

Bárczi Géza 1964. augusztus 9-én, Budapesten halt meg. Az 1928-ban létrejött Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 1975-ben vette fel egykori igazgatója nevét, az intézmény 2000 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karaként működik.

Forrás: MTI

 

 

 

Wheelchair warriors demand ramps, now!

Wheelchair warriors demand ramps, now!
Do it now: Qasa demands that public buildings in South Africa be made wheelchair-friendly.
 
hulile Pakade

The QuadPara Association of South Africa (Qasa) has made a call for all public buildings to be wheelchair-friendly “within six months”.

The disability group made the call at the International Union of Architects World Congress in Durban this week.

Fifty members of the organisation also burnt a ladder in protest against buildings which are not accessible to people with disabilities outside the ICC where the congress is taking place.

Qasa handed a memorandum to the president of the Union of International Association and to the president of the South African Institute of Architects (SAIA) demanding all national and provincial offices of the SAIA and their associated provincial organisations be made accessible within six months.

They also want accredited universal design modules to be integrated in all tertiary design institutions in the country within 12 months.

“Qasa thanks the disability sector for support and we hope the outcome of the memoranda will influence future architects and designers to ensure they embrace the UN Convention on the Rights of People with Disabilities, Universal Design and Universal Access,” Qasa CEO Ari Seirlis said.

“The burning ladder is symbolic, demonstrating we do not want architects to build ladders, but ramps. We are burning down ladders they have traditionally designed into the environment.”

Source: http://thenewage.co.za/134019-1007-53-Wheelchair_warriors_demand_ramps_now!